(forrás: Internet)

Elöljáróban arról: mit kell tudnia a lovasnak. Pontosabban: mi az, amit mi meg akarunk neki tanítani.

 – Először: a lóval való ismerkedést. A lóval való találkozást minden gyerek simogatással kezdi. (Csak félig, vagy félig sem tréfás, hogy lóra szállás előtt megkérjük a gyereket, mutatkozzon be a lónak. A legtöbb gyerek szívesen meg is teszi, nem találja komolytalannak.)

– Másodszor: tisztelni a lovat. Milyen tulajdonságai vannak a lónak, mire kell ügyelni a ló közelében, milyen veszélyhelyzeteket teremthet számunkra a ló (akaratán kívül is).

– Harmadszor: a lovon való viselkedést. A biztonságérzet, az egyensúly kialakítását, a lovaglás méltóságteljes voltának felismerését.

– Negyedszer: helyes testtartást (ez a leghosszabb, legfárasztóbb, legunalmasabb); a “helyes testtartáson” nem csak praktikusat, a célnak megfelelőt, hanem a nemes hagyományoknak megfelelőt, klasszikusat, szépet értünk.

– Ötödször: a ló irányítását, a lóval való személyes kapcsolat kialakítását. A ló irányítása (a lovas szaknyelv nagyon szépen fogalmaz:) “segítségekkel” történik. Tehát nem paranccsal, utasítással, a megfelelő gomb megnyomásával, hanem segítséggel. Ez feltételezi, hogy a ló szándéka az, hogy teljesítse kívánságunkat, ám ehhez segítségre van szüksége.

Mi történik az első hónapokban? A legfontosabb: feltétlen és kölcsönös bizalom kiépítése lovasban és lóban. A lóban még meglévő “kettős függés” leépítése (a ló legalább annyira, ha nem jobban figyel az oktatóra, mint lovasára – ezért nem szabad kérdésekkel, beszélgetés kezdeményezésével az oktató figyelmét elvonni). S végül: az ifjú lovasok kezébe adni a lovaglás kulcsát: a “technikák” fölényes ismerete birtokában, a lóval együtt lélegezve, három lépéssel a ló előtt gondolkodni. Ebben a sportágban legalább két éves folyamatos edzésre van szükség ahhoz, hogy valaki azt állíthassa magáról: valamennyire tud lovagolni.

A lovastanulás legnehezebb időszaka, amikor véget ér az idillikus futószáras időszak, amikor az oktató irányította a lovat, és a lovasnak nem volt más feladata, mint a sarkát lenyomni, fenekével követni a ló mozgását, kihúznia magát, és mosolyogni… Ezért mondjuk, hogy 6-7 éves korig a gyermekeket a lóhoz szoktatjuk, és csak ezután oktatjuk.

Lovasoktatás gyerekeknek I. rész
Cimke:         

Vélemény, hozzászólás?